Hát már megint itt tartok le szedem a képeket a polcokról és a falról erősen gondolkodom hova is rakhatnám hogy az út végéig megőrizhessük az emlékeket.Most éppen nem vagyok túl jó kedvemben igazából semmilyen kedvemben nem vagyok egyszerűen csak nem tudom mi tévő legyek ezen az úton .3 nap múlva mindennek helyre kellene jönnie hiszen össze költözök életem szerelmével .Hiszen már olyan rég vártuk ezt de egyszerűen minden csak sokkal ködösebbnek tűnik .Nem tudom hogyan fog le kerülni az összes kép a helyéről idő előtt . Egy nap nem tud hosszabb vagy rövidebb lenni a kedvünkért pedig milyen jó is lenne .Ez is az életben egy alapszabályra taníthatna meg hogy mindig érd be annyival amennyi van ahogyan egy napban is csak 24 óra van nem lehet se több se kevesebb mert az az egész életünt körforgását felborítaná .